Hírek

Kötelező tőkeemelés 2016. március

Jegyzett tőke emelés 2016.03.15-ig

Az új Ptk. rendelkezései értelmében a korlátolt felelősségű társaságok legkésőbb 2016. március 15-ig kötelesek törzstőkéjüket megemelni, illetve átalakulni, egyesülni, ha a törzstőkéjük nem éri el a 3 millió forintot. A tőkeemelésre több megoldás kínálkozik, melyek közül meg kell találni a társaság számára adózási szempontból a legoptimálisabb megoldást, akár a lehetőségek ötvözésével is. A törzstőke emelés történhet: 1. Eredménytartalék vagy tőketartalék terhére 2. Tagok pénzbeli hozzájárulásával 3. Tagok nem pénzbeli hozzájárulásával (apport) 4. Osztalék elengedésével 5. Tagi kölcsön elengedésével 6. Tagi kölcsön beapportálásával 1. Törzstőke emelése eredménytartalékból vagy tőketartalékból Ha a társaság rendelkezik szabad eredménytartalékkal és/vagy tőketartalékkal, akkor ezen saját tőke elemeket a törzstőke megemeléséhez felhasználhatja. A tőkeemelés forrása lehet még az adott évi mérleg szerinti eredmény is. Ezen tőkeelemek meglétét az előző üzleti évre vonatkozó hat hónapnál nem régebbi, vagy az adott évre vonatkozó közbenső mérleg alapján kell igazolni. Az eredménytartalék terhére történő tőkeemelés esetén a magánszemély tagnak szja fizetési kötelezettsége a jegyzett tőke leszállításakor vagy az üzletrész értékesítésekor keletkezik. 2. Törzstőke emelése a tagok pénzbeli hozzájárulásával A jegyzett tőke megemelésének legegyszerűbb módja, amikor a társaság tagjai a szükséges pénzeszközt a cég rendelkezésére bocsájtják. Ez egyrészt történhet a már meglévő tagok hozzájárulásával – amely akár a szavazati arányt és tulajdoni arányt is megváltoztathatja a cégben-, másrészt történhet új tag bevonásával is, akiknek az anyagi hozzájárulásával megtörténik a jegyzett tőke emelése a törvényben előírt minimális értékre. 3. Törzstőke emelés ingó vagyonból (apport) A Kft. törzstőkéje forgalomképes ingó vagyontárgyból (pl. ingatlan,gépjármű, műszaki berendezés,…) is állhat, így az ingó vagyon rendelkezésére bocsátásával is megoldható a törzstőke emelés. Az apport piaci értékének meghatározásához könyvvizsgálót kell megbízni. 4. Törzstőke emelés az osztalék terhére A törzstőke megemelhető osztalék terhére is. 2014. január 01-től nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség az osztalék elengedése során. Az elengedett osztalék növeli az eredménytartalékot és ezáltal jegyzett tőke emelésre fordítható. 5. Törzstőke emelés tagi kölcsön elengedéssel Amikor a tag lemond a tagi kölcsönről a társaságnak ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Az illetéket az elengedés időpontjával kell megfizetni az Adóhatóság felé, mértéke 18%. A kölcsön elengedését 30 napon belül a NAV felé be kell jelenteni, a vagyonszerzést rögzítő irat benyújtásával együtt. 6. Törzstőke emelés tagi kölcsön apportálásával A cégtulajdonosok nagy része finanszírozza vállalkozását tagi kölcsönből, amely a legtöbb esetben a pénzhiány rendezésére szolgál. A jegyzett tőke emelésének egyik lehetősége lehet a tagikölcsön-állomány felhasználása erre a célra. A gazdasági társaságoknál a törzstőke, alaptőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával, így a társaság által elismert tagi kölcsön összegével is, a Ptk. 3:99. § (1) bekezdésére tekintettel, ha azt az adós elismerte vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. Számviteli szempontból tehát nincs annak akadálya, hogy az adott tag az általa nyújtott kölcsönből származó követelését a jegyzett tőke megemelése keretében, apportként a társaság részére rendelkezésre bocsássa. A követelés átruházására nem ingyenesen kerül sor, hiszen annak ellentételezéseként az apportot adó tag különböző társasági jogokat (szavazati, osztalékjog stb.) szerez a társaságban. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 11. § (1) bekezdés c) pont szerint az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. 102. § (1) bekezdés d) pontja szerint vagyoni értékű jog: a földhasználat, haszonélvezet, a használat joga – ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat – továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység praxisjoga, az üzembentartói jog, továbbá az ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. Továbbá az ilyen juttatás a visszterhes vagyonátruházási illetéknek sem tárgya. (Itv. 18. § (2) bek.) De vajon a 2016.március 15-i határidő azt jelenti-e, hogy a jegyzett tőke emelés követelményt tényleges befizetéssel, apport rendelkezésre bocsátásával is teljesítenie kell a tulajdonosoknak ezen időpontig? Jó hír, hogy a Ptk. jogalkotói jelentősen lazítottak a tőkeemelés szabályain a Gt.-hez képest, így a tőkeemelés megfizetési határideje kitolható. A Gt. szabályai szerint tőkeemelés esetén legalább a pénzbeli hozzájárulás felét meg kellett fizetni a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig, a fennmaradó összeget pedig legkésőbb a tőkeemelésről szóló döntést követő egy éven belül a társaság rendelkezésére kellett bocsátania a tulajdonosoknak. A Ptk. lehetőséget ad arra, hogy a tagok eltérő szabályok szerint bocsássák a társaság rendelkezésére a tőkét. A létesítő okirat rendelkezhet úgy, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig a tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget



Vissza
Regisztrálja e-mail címét,
és a fenti oldalakon kívül hírlevélben is értesítjük!
Regisztrálok