Hírek


Pénztárgép szabályok 2018

 

 

A 8+1 legfontosabb dolog, amit érdemes tudni az online pénztárgép üzemeltetéssel

kapcsolatban

2018.08.15.            

Az utóbbi hetekben végzett fővárosi és balatoni ellenőrzéseken tapasztaltak nyomán nyolc pontban

összegyűjtöttük azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek ismerete segíti az online pénztárgépet használókat,

hogy betartsák a vonatkozó szabályokat. A plusz egy tudnivaló pedig a mulasztás következményeire hívja fel a

figyelmet.

1. Az értékesítésről mindig bizonylatot kell kiállítani

A termék értékesítésekor (vagy a szolgáltatás nyújtásakor) minden esetben bizonylatot kell kiállítani és azt

átadni a vásárlónak. A bizonylat lehet számla (ami tartalmazza a vevő nevét, címét) vagy nyugta. A pénztárgép

használatra kötelezettek – speciális esetektől eltekintve – kizárólag pénztárgéppel állíthatnak ki nyugtát.

Ha tehát a vásárló akár csak egy doboz gyufát vásárol, a nyugta kiállítása akkor is kötelező. A nyugtát a vételár

átvételekor a vevőnek át kell adni, vagy olyan helyre kell tenni, ahonnan a vevő könnyen el tudja venni.

A nyugtaadást a NAV ellenőrzi, és elmulasztását szigorúan bünteti.

2. Az értékesítésről vagy nyugtát, vagy számlát kell kiállítani

Abban az esetben, ha a vásárló számlát („áfás számlát”) kér, akkor a számla mellett nyugtát már nem kell

kiállítani.

(Ez értendő a belföldi áfa-alany részére kiállított 100 000 forintot elérő áfa tartalmú számlákra is, amelyek

adatainak meg kell jelennie az online számlaadat-szolgáltatásban. Ha az ilyen számla mellett pénztárgépes

nyugta is készül – amelyről az online pénztárgép rendszer szintén küld adatot a NAV-nak –, akkor a kétszeres

adatszolgáltatásból problémák adódhatnak.)

Amennyiben a vevő számlát kért és az ellenértéket készpénzzel fizette meg, akkor az eladónak az összeg

kasszafiókba helyezéséről befizetési bizonylatot kell készítenie (lásd 3. pont)."

3. Minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani

A kasszában ténylegesen található összegnek meg kell egyeznie azzal, ami a kiadott bizonylatokból következik.

Ezt a NAV ellenőrzi és az érdemi eltérést bünteti.

Az egyezőség alapja, hogy a napi kasszanyitáskor pontosan szükséges rögzíteni a nyitó pénzkészletet (összegét

és összetételét). A nap folyamán szabad a kasszából pénzt kivenni (pl. szállító kifizetésére) vagy betenni (pl.

számlás értékesítés, váltópénz) a normál üzletmenet szerint, de ilyenkor minden esetben ki kell állítani egy

kifizetési vagy egy befizetési bizonylatot. Ilyen bizonylat kiállítására minden pénztárgép képes.

4. A pénztárgép AP számát jól látható helyre ki kell írni

Minden pénztárgépnek – hasonlóan az autók rendszámához – van egy egyedi azonosítószáma, ez az ún. „AP

szám”. Ezt a pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgépen, vagy hozzá egyértelműen köthetően (pl. mellette

egy táblán), a vevő számára jól látható helyen, legalább 3 cm-es betűkkel kiírni.

5. A pénztárgépnaplónak mindig a helyszínen kell lennie

A pénztárgéphez pénztárgépnapló tartozik, amit vásárláskor kap meg a pénztárgép üzemeltetője. A napló a

pénztárgép „életútjával” kapcsolatos bejegyzéseket tartalmazza: üzembehelyezés, éves felülvizsgálat,

meghibásodás, átadás a szerviznek javításra, stb.

Abban az esetben, ha a pénztárgépet a szervizes magával viszi a javítás miatt, ezt a tényt is rögzíteni kell a

gépnaplóban. Fontos, hogy a naplót továbbra is (a javítás ideje alatt is) az üzemeltetési helyen kell tartani, mert

egy esetleges ellenőrzéskor a naplóbejegyzés tanúskodik arról, hogy az üzemeltető az adott időszakban miért

cserepénztárgéppel vagy kézi nyugtával tesz eleget bizonylatkiállítási kötelezettségének.

6. Az adatkapcsolat fenntartásáról gondoskodni kell

A pénztárgép üzembe helyezésekor annak üzemeltetője szerződést köt valamelyik mobilszolgáltatóval a

pénztárgép és a NAV közötti adatkapcsolat biztosítására.

Ha a mobilszolgáltató ezt az adatkapcsolatot az üzemeltető saját hibájából (pl. a szolgáltatási díj megfizetésének

elmaradása miatt) szünetelteti, akkor az üzemeltető büntethető a NAV felé meghiúsult adatszolgáltatás miatt.

7. Az éves felülvizsgálat elvégeztetése kötelező

A pénztárgépen évente egyszer éves felülvizsgálatot kell végeztetni, és a felülvizsgálat megtörténtét a

műszerésznek a pénztárgépnaplóban rögzítenie kell.

A felülvizsgálattal bármelyik olyan pénztárgép műszerészt meg lehet bízni, aki az adott pénztárgéptípus

forgalmazója által szervezett tanfolyamot sikeresen elvégezte. Az éves felülvizsgálat díja a két fél közötti

megegyezés tárgya.

8. A pénztárgépben levő adatokat bárki ki tudja olvasni

A NAV-nak küldött adatokat a pénztárgép helyben is tárolja. Ezeket a naplóállományokat bárki ki tudja olvasni a

pénztárgépből – a művelet nem igényel semmilyen speciális ismeretet vagy eszközt –, így azok az üzemeltető

segítségére lehetnek az ügymenet gyorsításában, egyszerűsítésében. Mivel a naplóállományok – mint egy

nagyon részletes, elektronikus kontrollszalag – minden értékesítési és műszaki adatot tartalmaznak, egy erre

felkészített programmal gyorsan és egyszerűen rögtön táblázatba rendezhetők a napi zárási adatok.

+1. Mulasztási bírságot és üzletbezárást is kockáztat a szabályszegő

Amennyiben a NAV a pénztárgéppel összefüggő szabályok kapcsán mulasztást tár fel, úgy – az adózás rendjéről

szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) értelmében – az eset összes körülményét mérlegelve dönt a mulasztási bírság

kiszabásáról, vagy annak mellőzéséről.

Abban az esetben, ha szükséges a mulasztási bírság alkalmazása, annak mértékének az adózási

érdeksérelemhez kell igazodnia, de összege – az Art. 234. § b) pontja alapján – természetes személy esetén

akár az ötszázezer forintot, nem természetes személy esetén pedig az egymillió forintot is elérheti.

A mulasztási bírság mellett már az első alkalommal mulasztó adózónak is számolnia kell azzal a kockázattal,

hogy az adóköteles tevékenysége célját szolgáló helyiség 12 nyitvatartási napra lezárásra kerülhet (Art. 245. §).

Ismételt mulasztás esetén pedig már nem tekinthet el a NAV az üzletbezárástól



Új szabály a fizetési könnyítési kérelem benyújtására

Új szabály a fizetési könnyítési kérelem benyújtására

Adóvégrehajtási szempontból nagyon régi gyakorlatot módosított idén a törvény, amire oda kell figyelni, és már a fizetési kedvezmény iránti kérelmet is előre kell tervezni.

A jogszabályon alapuló eddigi (2017. december 31-éig alkalmazott) NAV-gyakorlat az volt, hogy az első fizetési kedvezményiránti kérelem szünetelteti a végrehajtást azon adónemekre, amelyekre a méltányosság gyakorolható. Tipikusan nem lehet fizetési kedvezményt kérni a munkavállalóktól levont járulékokra, és a kérelem benyújtása nem szünetelteti a végrehajtást.

Kedvező lehetőség volt az adózóknak, hogy ha észlelték a NAV-tartozást, rájöttek, hogy nem tudják fizetni vagy már elindította a NAV a végrehajtást, azt gyorsan megakassza, visszavonassa az inkasszót, és meggátolja a további végrehajtási cselekményeket.

Ellenben erre 2018. január 1-jétől már nincs lehetőség, csak és kizárólag abban az esetben, ha az esedékességtől számított 8 napon belül nyújtja be az adózó a fizetési kedvezmény iránti kérelmet. Már nem működik az a taktika, hogy majd, ha észleljük az inkasszót, illetve az egyéb „Majd, ha….” kezdetű gondolatok.

Miért fontos a könyvelő szerepe?

A könyvelőnek a havi egyszeri találkozó alkalmával érdemes felhívni az adózó figyelmét arra, hogy szóljon, ha úgy érzi, nem tudja időben megfizetni az adót, mivel a könnyítési kérelmet a fizetési határidőt követő 8 napon belül be kell terjeszteni.

A szokásos „az alábbi utalni valói vannak: ….” e-mailt javasolt kiegészíteni azzal, hogy „ha az adókat nem tudja határidőre megfizetni, akkor a fizetési határidőtől számított 8 napon belül van lehetősége fizetési kedvezményre irányuló kérelmet előterjeszteni, ha szeretné a végrehajtást akadályozni”.

Ha az ügyfélnek nincs gyakorlata fizetési kedvezményre irányuló eljárásokban, érdemes megfelelő képviselőt megbíznia.

Mikortól kell számítani a 8 napot?

Adóbevallás esetén a 8 napot az esedékességtől kell számítani, azaz például áfa bevallás esetén a tárgyidőszakot követő hó20. napjától, járulékbevallás esetén pedig 12-étől, nem a bevallás vagy önellenőrzés tényleges benyújtásának időpontja a mérvadó.

Adóellenőrzés során pedig a jogerős (újabban végleges) határozatban meghatározott fizetési határidőtől számít a 8 nap.

És itt jelentkezik az anomália az eddigi gyakorlathoz képest, mert ha a felülvizsgálat érdekében a bírósághoz fordulunk,akkor a másodfokú határozat már jogerős, és az esedékességtől (a jogerőre emelkedést követő 15. nap) végrehajtható a tartozás, és innentől számít majd a 8 nap. Hiába kérjük a másodfokú határozattal szemben előterjesztett keresetben a végrehajtás felfüggesztését az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól, ha azt elutasítják, akkor ugyan ezen időpontig szünetel a végrehajtás, de az elutasítást követően benyújtott fizetési kedvezmény már nem lesz a végrehajtásra halasztó hatállyal, tekintve, hogy azt a tartozás esedékességét követő 8 napon túl terjesztette elő az adózó. Mérlegelni kell tehát, mi az előnyösebb. Érdemes lehet ezen idő alatt is fizetési kedvezmény iránti kérelmet benyújtani és azt elbíráltatni, így ebben az esetben az esetleges elutasítással egyidejűleg nem indul végrehajtás az adózóval szemben.

Adóvégrehajtás esetén a negatív szankció tényét a cégközlönybe is bejegyzik, és csak akkor törlik onnan, ha a teljestartozást megfizeti az adózó. Tehát részletfizetés, fizetési halasztás jóváhagyása esetén sem törlődik, mert ebben az esetben nem szűnik meg a végrehajtás. A cégnyilvántartásba történő bejegyzés azért szükséges, hogy független harmadik fél is valós információt kapjon a vállalkozásról.

Tehát, ha az adózó el szeretné kerülni, hogy végrehajtás induljon vele vagy a cégével szemben (az inkasszó is végrehajtási cselekmény), és az megjelenjen a cégkivonatban, abban az esetben a fizetési határidőig nyújtson be kérelmet azon adónemekre vonatkozóan, amelyekre fizetési kedvezmény kérhető. Mivel az adóhivatal általában nem szokott végrehajtást foganatosítani a fizetési határidőt követő napon, javasolt legkésőbb 8 napon belül beadni a kérelmet.

Megjegyzés: nem javasolt az adóbevallás adattartalmával történő „játék”, mivel az egy adóellenőrzés során ez akár 200 százalékos adóbírsággal is járhat, miközben megfelelő kérelemmel elérhető a későbbi vagy részletekben történő fizetés.



Tájékoztató az Online Számla rendszerben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének előfeltételeként szükséges regisztráció folyamatáró

Tájékoztató

az Online Számla rendszerben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének előfeltételeként szükséges regisztráció folyamatáról

 

A regisztráció folyamatáról röviden

Az adatszolgáltatásra kötelezett adózó nevében eljárásra jogosult regisztrálhat, azaz az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja.

A regisztráló természetes személy a „Regisztráció” gombra kattintás után kiválasztja az „Adatszolgáltatásra kötelezett adózói regisztráció”-t. A regisztráció – a tesztidőszakban – az adatkezeléshez történő hozzájárulást követően folytatható.

Az adatszolgáltatásra kötelezett adózói regisztráció gombra kattintással az oldal átirányítja a természetes személyt az Ügyfélkapu bejelentkezési oldalára. Erre azért van szükség, hogy megállapítható legyen az eljáró természetes személy kiléte. Ügyfélkapus hozzáférés hiányában a regisztráció nem végezhető el.

Az ügyfélkapun történő sikeres azonosítást követően ismételten az Online Számla felületére jut a természetes személy, ahol meg kell adnia a természetes személyazonosítóit.

Ezt követően történik az adatszolgáltatásra kötelezett adózóra vonatkozó adatok megadása, hogy az adózó gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó.

Következő lépésben az adózó képviseletére vonatkozó jogosultság megléte esetén az adózó és az adózót regisztráló személy, mint felhasználó regisztrációja történik meg. Az adózót regisztráló természetes személy az ún. „elsődleges felhasználó”.

Annak érdekében, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett a számlázó programjával kiállított számlái adataival kapcsolatban a szabályoknak megfelelő módon, emberi beavatkozás nélkül tudja kötelezettségét teljesíteni, szükség van egy ún. „technikai felhasználó” regisztrálására is. A technikai felhasználó regisztrálását követően állnak rendelkezésre azok az adatok, melyek az adózó számlázó programja és a NAV szervere közötti kommunikációhoz szükségesek (felhasználónév, jelszó, xml aláírókulcs, cserekulcs).

 

I. A regisztráció, mint előfeltétel

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 2018. július 1-jétől hatályos 10. számú melléklet 9. pontjában foglaltak szerint az Áfa tv. 5-8. pont szerinti adatszolgáltatást – a hivatkozott jogszabályhelyben meghatározott áthárított adó összegét elérő kibocsátott számlák esetében, az arra kötelezett adózó az érintett számla adataira vonatkozóan adatszolgáltatást köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatóság felé – a Hivatalunk által erre a célra biztosított elektronikus felületen kell teljesíteni.

Az állami adó- és vámhatóság 2018. július 1-jét megelőzően és azt követően is lehetőséget biztosít a számlaküldés tesztelésére, mely informatikai rendszer használatához előfeltétel az adózó regisztrációja. Ezen kötelezettség teljesítésére szolgáló elektronikus teszt-felület a https://onlineszamla-test.nav.gov.hu/ oldalon található.

 

II. Adózói regisztráció

Az adatszolgáltatás teljesítésének előfeltétele az adózó, az adózó törvényes képviselője, vagy állandó meghatalmazottja ún. „ügyfélkapus” (KÜNY tárhelyes) hozzáférése.

Az ügyfélkapus hozzáférés birtokában az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges az adózó, az adózó törvényes képviselőjének, vagy állandó meghatalmazottjának egyszeri regisztrációja az Online Számla rendszer elektronikus felületén.

Az adózó törvényes képviselőjének az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő olyan személy tekinthető, aki az adózóra irányadó jogszabályok szerint az adózó képviseletére jogosult. Az állami adó- és vámhatóság a törvényes képviselők esetében 2014. évtől hivatalból biztosítja a törvényes képviselők elektronikus eljárási jogosultságát (ún. automatikus jogképzés).

Az adózó állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő állandó meghatalmazottja abban az esetben jogosult elvégezni a regisztrációt, amennyiben

az állami adó- és vámhatóság előtt valamennyi elektronikusan, telefonon, valamint személyesen és papír alapon intézhető adóügyben teljes körű képviseletre jogosult (EGYKE adatlap 01-A lapjának D/3. rovat jelölésével)
valamennyi adóügy elektronikus intézésére jogosult (EGYKE adatlap 01-A lapjának E/1. rovat jelölésével)
valamennyi adóügyi bevallás, adatszolgáltatás és elektronikusan teljesíthető bejelentés, beadvány, kérelem intézésére jogosult (EGYKE adatlap 01-B lapjának H/1. rovat jelölésével)
valamennyi adatszolgáltatás intézésére jogosult (EGYKE adatlap 01-B lapjának H/8. rovat jelölésével)
általános forgalmi adóval összefüggő adatszolgáltatások elektronikus intézésére jogosult (az EGYKE adatlap 01-B lapjának H/12. rovat jelölésével).

(A fentiek alatt az EGYKE nyomtatvány bevezetése előtti bejelentések esetén a T180-as nyomtatvány megfelelő rovatai értendőek.)

 

 III. Az adózó képviselője regisztrációjának, azaz a felhasználó regisztrációjának folyamata

Ahogyan arról az előzőekben szó volt, az adatszolgáltatásra kötelezett adózót a kötelezettség teljesítésének biztosításához regisztrálni kell az Online Számla rendszerben, melyet az adatszolgáltatásra kötelezett adózó nevében az arra jogosult törvényes képviselő vagy állandó meghatalmazott tehet meg. Az adózót regisztráló természetes személy ún. „elsődleges felhasználó”.

Annak érdekében, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett a számlázó programjával kiállított számlái adataival kapcsolatban a szabályoknak megfelelő módon, emberi beavatkozás nélkül tudja kötelezettségét teljesíteni, szükség van egy ún. „technikai felhasználó” regisztrálására is. A technikai felhasználó regisztrálását követően állnak rendelkezésre azok az adatok, melyek az adózó számlázó programja és a NAV szervere közötti kommunikációhoz szükségesek.

 

a) Az elsődleges felhasználó regisztrációja („ADATSZOLGÁLTATÁSRA KÖTELEZETT ADÓZÓI REGISZTRÁCIÓ”)

Az előbbiekben taglaltaknak megfelelően az elsődleges felhasználó regisztrációjának feltétele egy élő ügyfélkapus hozzáférés megléte.

A regisztráció lépései (1 - 6)

A regisztráció egyes mezőinél információs ikon (súgó) segíti a helyes kitöltést.

1) „Regisztráció” panelre kattintás

2) „ÜGYFÉLKAPU BEJELENTKEZÉS”

Az adózói teszt időszakában elvégzett regisztrációnak része, egyben első lépése egy adatkezelési tájékoztatás, és az abban foglaltak megismerése és elfogadása („Az adatkezelési tájékoztatót elolvastam. Hozzájárulok adataim kezeléséhez”).

3) „ADATSZOLGÁLTATÁSRA KÖTELEZETT ADÓZÓI REGISZTRÁCIÓ” panelre kattintás, mellyel elkezdődik a tényleges regisztráció, egyben megtörténik az ügyfélkapus azonosítás.

Az ügyfélkapuba történő bejelentkezés a magánszemély felhasználónevének, valamint jelszavának megadásával teljesül. A megadott adatok alapján az ügyfélkapu a felhasználó azonosítását kísérli meg.

Amennyiben a regisztrációt végző személy az azonosítás sikertelensége ellenére rendelkezik élő ügyfélkapus hozzáféréssel, azonban az azonosítás többször sikertelen, a hiba elhárítása az ügyfélkapunyitásra jogosult szervezetekkel történő kapcsolatfelvétellel lehetséges.

4) Természetes személyazonosító adatok megadása („ÜGYFÉL REGISZTRÁCIÓ - ALAPADATOK MEGADÁSA”)

Az ügyfélkapus beazonosítás sikeressége esetén következő lépésként a regisztrációt végző személy természetes személyazonosító adatainak, valamint adóazonosító jelének megadása szükséges a viszontazonosítás érdekében.

„TERMÉSZETES AZONOSÍTÓK”:

„Születési vezetéknév” – előtag nélkül kell megadni a vezetéknevet, azaz pl. dr., ifj. nem szerepelhet a mezőben, valamint maximum 50 karakter lehet;
„Születési keresztnév” – maximum 50 karakter lehet;
„Születési hely” – a személyazonosító okmányon feltüntetettel azonos születési helyet (pl. Budapest 13) kell megadni;
„Születési idő” – lehetőség van dátum mezőből kiválasztva, illetve elvárt dátumformátum (1975-07-30) feltüntetésével megadni;
„Anyja leánykori vezetékneve” – maximum 50 karakter lehet;
„Anyja leánykori keresztneve” – maximum 50 karakter lehet;
„Adóazonosító jel” – az adóazonosító jel 10 számjegyű.

A „Személyi adatok ellenőrzése” panelre kattintással megtörténik a viszontazonosítás. Amennyiben az alapadatok megadásakor a regisztrációt végző személy természetes személyazonosító adatainak kitöltésekor elírás történik, akkor hibaüzenet jelenik meg, miszerint a megadott adatok alapján az azonosítás sikertelen.

5) "Felhasználónév ellenőrzése"

A viszontazonosítás során vizsgálja a rendszer azt, hogy az előbb megadott azonosító adatokkal létezik-e már regisztrált felhasználó. Amennyiben már létezik felhasználó, lehetőség van annak kiválasztására, hogy a regisztrációt végző személy a létező felhasználónevével, vagy új felhasználónévvel kíván regisztrálni.

6) „ÜGYFÉL REGISZTRÁCIÓHOZ SZÜKSÉGES RÉSZLETES ADATOK MEGADÁSA”

Ezen oldalon történik az adatszolgáltatásra kötelezett adózóra vonatkozó adatok megadása. A „Regisztráció típusa” alatt lenyíló panellel kell kiválasztani, hogy a regisztrációt végző adózó gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó.

Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodó szervezet, akkor az adószámot kell kizárólag feltüntetni. Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett nem minősül gazdálkodó szervezetnek, hanem egyéni vállalkozó (vagy őstermelő, vagy adószámmal rendelkező magánszemély), akkor az „ügyféltípus” lenyíló paneljében az egyéni vállalkozót kell megadni, és ebben az esetben az adószám mellett az adóazonosító jelet is fel kell tüntetni.

Ha a képviseleti jog vizsgálata alapján a regisztrációt végző személy nem folytathatja a regisztráció menetét, akkor hibaüzenet jelenik meg.

Sikeres képviseleti jog vizsgálata esetén a korábban választott felhasználónév megjelenik, majd jelszó megadása (és megerősítése) szükséges. Továbbá az adóhatósággal történő kapcsolattartás biztosítása érdekében fel kell tüntetni (megerősítéssel) a felhasználó e-mail címét, és telefonszámát, valamint a kapcsolattartás nyelvét (lenyíló panel segít a kiválasztásban). A feltüntetett adóazonosító szám alapján a rendszer automatikusan megjeleníti az adatszolgáltatásra kötelezett adózó állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatait. A fenti adatok mellett az adatszolgáltatásra kötelezettnek fel kell tüntetnie az adóhatósággal történő kapcsolattartás biztosítása érdekében az adózó e-mail címét, és telefonszámát, valamint a kapcsolattartás nyelvét.

Sikeres regisztráció elfogadását követően megjelenik a főoldal.

A regisztrációt első ízben teljesítő adózó/törvényes képviselő/állandó meghatalmazott, mint elsődleges felhasználó a „FELHASZNÁLÓK” oldalon az „ÚJ FELHASZNÁLÓ” gomb kijelölése után megjelenő ablakban jelenthet be (igényelhet) az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges technikai felhasználót.

b) Technikai felhasználó

Számlázó programból teljesítendő adatszolgáltatás esetén adatszolgáltatás kizárólag gép-gép kapcsolat (interfész) útján történhet.

Az adatszolgáltatás teljesítéséhez a fentiekben hivatkozott gép-gép interfész használatához szükséges adatokat, azaz a technikai felhasználót nyilvántartásba kell venni.

A technikai felhasználót az elsődleges felhasználó hozhatja létre, a “FELHASZNÁLÓK” oldalon az “ÚJ FELHASZNÁLÓ” panel kijelölése után a “Technikai felhasználó” opcióra kattintva. Itt történik meg a Technikai felhasználó oldal hozzáadása, amely véglegesítéséhez jelszó megadása kötelező.

Fontos, hogy a technikai felhasználó jogosultság kizárólag az Online Számla felület (interfész) használatára, mint adatszolgáltatás teljesítésére terjed ki, egyéb jogosultságra nem.

2018 © Nemzeti Adó- és Vámhivatal



Kötelező legkisebb minimálbér 2016.

A Kormány 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. 2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 111 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 25 550 forint, napibér alkalmazása esetén 5110 forint, órabér alkalmazása esetén 639 forint. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 129 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 29 690 forint, napibér alkalmazása esetén 5 940 forint, órabér alkalmazása esetén 742 forint. (3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2016. január 1-jétől 111 000 forint, b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2016. január 1-jétől 129 000 forint. (4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi nyolc óránál a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (2) bekezdése], arányosan csökkentett mértékben, b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni. (5) Részmunkaidő esetén a) az (1)–(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni. 3. § (1) Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.



Adóváltozások 2016. összefoglalás

Kriszi Kft. 2400 Dunaújváros, Vasmű út 51. ¼. TÁJÉKOZTATÓ a 2015. évközi és a 2016. évi adóváltozásokról 1.Rehabilitációs hozzájárulás: Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe vevőnél kell a létszámba beszámítani, kivéve, ha a kölcsönbeadó nem vállalja nyilatkozattal magára. 2.Személyi jövedelemadó: - A személyi jövedelemadó kulcsa 15 %-ra csökken. - Családi kedvezmény a két gyerekre érvényesíthető összege növekszik: 2016: 83.330 Ft/hó – adótartalom 12 500 Ft/hó Egy gyermekre, és három vagy több gyermekre nem változik a kedvezmény. - 2016. évben egy újdonság: adóhatósági adómegállapítás munkáltatónak adott bevallási nyilatkozat alapján. Ha a magánszemélynek csak munkáltatótól volt jövedelme, semmilyen kedvezményt nem vesz igénybe, nyilatkozhat a munkáltatójának, amely erről adatot szolgáltat az adóhatóságnak. Határidők: -nyilatkozat január 31. -munkáltatói adatszolgáltatás – február 12. a 08-ason -adóhatósági megállapítás- május 20. 3.TB ellátás: - a főállású biztosított kisadózó a Kata törvény szerint fizeti a közterhet, és a biztosított bejelentést is aszerint teszi meg -az egészségügyi szolgáltatási járulék 7050 Ft/hó 4.Általános forgalmi adó: - Időszakos elszámolású ügyletek változása 2016 január 01-től: Az időszaki elszámolású ügyletekre vonatkozó új szabályt abban az esetben kell alkalmazni, ha: - az érintett elszámolási időszak 2015. december 31. követően kezdődik, - a számla kibocsátásának időpontja későbbi, mint 2015. december 31., - a számla fizetésének esedékessége későbbi, mint 2015. december 31. Az áfatörvény 2015. január 01-jétől érvényes 58. paragrafusa alapján amennyiben a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés időpontja az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Ettől eltérően teljesítés a számla vagy nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi. Ha az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmadik nap. Tehát amennyiben a fizetés esedékessége későbbi, mint az elszámolási időszak utolsó napja, úgy a teljesítési dátum a fizetési esedékesség, de legkésőbb az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap, azaz ez esetben nem merül fel, hogy a teljesítési dátum az időszak utolsó napja lenne. 5.Helyi iparűzési adó: - háziorvosok és védőnők mentesítési lehetősége a települési önkormányzat döntése alapján. - a külföldön megfizetett útdíj 7,5 %-a levonható - Kata alany a tételes iparűzési adó megállapítás választását a kata hatálya alá bejelentkezéstől számított 45 napon belül, vagy a tárgyévre február 15-ig adhatja be 6.Adózás rendje: Adózók három csoportra osztása: -Megbízható adózó: - legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősült - a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem állapított meg a terhére a tárgyévi adóteljesítményének 3 %-át meghaladó adókülönbözetet - a negyedév első napján nem rendelkezik 500.000 forintot meghaladó nettó adótartozással -Kockázatos adózó: Bármelyi feltételnek megfelel 2016. január 1-től, egy éven keresztül kockázatos adózó, kivéve ha az adóhiányt, adótartozás közben megfizeti: • szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján •szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján -Akik egyik kategóriába tartoznak A megbízható adózóknak különféle előnyöket biztosít a NAV. A kockázatos adózó minősítéséhez különféle hátrányok kapcsolódnak. Adózók minősítése: Az állami adó- és vámhatóság negyedévente vizsgálja a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását, amelynek eredményéről elektronikus úton értesíti az érintett adózókat. 7.Számviteli törvény: A 2016. évben induló üzleti évre alkalmazandó számviteli törvény változásai. Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások, valamint a pénzügyi műveletek ráfordításai tételek közé bekerültek a korábban rendkívüli bevételnek, illetve rendkívüli ráfordításnak minősülő tételek. Ezzel egyidejűleg az eredménykimutatásból kikerültek a rendkívüli tételek. Az eredménykimutatásból kikerült a fizetendő osztalék elszámolása és bemutatása



Kötelező tőkeemelés 2016. március

Jegyzett tőke emelés 2016.03.15-ig


Részletek


Regisztrálja e-mail címét,
és a fenti oldalakon kívül hírlevélben is értesítjük!
Regisztrálok